Térhálósítók

A térhálósítókról bővebb információ a termékekfelsorolás alatt található!

Bővebben a térhálósítókról

A poliészter és vinilészter gyanták térhálós szerkezete gyökös mechanizmusú láncpolimerizáció révén alakul ki. A polimerizáció kezdeti lépése a láncreakció iniciálása, amely a monomerből, vagy egyéb anyagból (iniciátor) növekedésre képes szabad gyökök képződését jelenti. A gyökképződés fizikai vagy kémiai módszerekkel hozható létre. A legelterjedtebb módszerek a következők:

• Termikus
• Redox kémiai reakció
• Sugárzásos eljárás

Az adott módszerek közül a második (redox kémiai reakció) típus használata a legjellemzőbb, ahol a redox reakcióban az oxidálószer az iniciátor, a redukálószer pedig leginkább valamely változó vegyértékű fém, vagy tercier amin. A kompozitiparban változó vegyértékű fémként legtöbbször 1-12%-os kobalt vegyület (Co-sztearát, Co-naftaát, Co-oktoát) oldószeres oldatát használnak. Az oldószer általában i-propanol, vagy toluol, i-butil acetát keveréke.

Összefoglalva a kobalt, mint aktivátor elősegíti az iniciátor (peroxid) szobahőmérsékleten való gyökökké bomlását, amely a monomer egységek és a telítetlen dikarbonsavak –C=C– kettősének felszakadást és gyökké alakulását idézi elő. A gyökök ezután egy láncreakció során nagy molekulatömegű térhálós szerkezetet alakítanak ki, melyet polimernek nevezünk.

Ilyen kémiai reakció játszódik le mind a telítetlen poliészter, mind a vinilészter esetébenis, ahol annak sebessége az aktivátor és az iniciátor típusának megváltoztatásával és az adagolásával szabályozható.